• Egyéb kategória

    Mészkövek, márványok

    Sajnos nincs olyan óriási dió, melynek héjába be lehetne tuszkolni azt a minimális ismeretanyagot, amit tudni kellene azoknak, akik követ akarnak vásárolni, különösen akkor, ha az a kő nem természetes állapotában kváder vagy tipegőkként kerül beépítésre. A karbonátos kőzetek akár tengerben, akár egy édesvizű tóban keletkeznek, egyszerű kémiai reakció útján jönnek létre. A kalcium-hidrokarbonátoktól telítetté váló vízben instabil lesz a vegyület, felszabadul a szén-dioxid, leválik egy vízmolekula, és összeáll a kalcium-karbonát, vagyis a mészkő. Ca (HCO3)2  === CO2 + H2O + CaCO3 Amennyiben  +10 és +20 C-fok között van a víz hőmérséklete, kalcitkristályok keletkeznek, amik úgy néznek ki, mintha két, három élű  reszelőt középen eltörnénk, és 30 fok elcsavarása mellett,…

    Mészkövek, márványok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Blog

    A Kínai gránitról

    Dr. Szabó Attila egyetemi tanár értekezése Lehet vitatkozni azon, hogy Magyarországnak, pontosabban az ott lakóknak van vagy nincs kőkultúrájuk, de aki az utóbbira szavaz, attól is csak azt lehet kérdezni – honnét lenne?

    A Kínai gránitról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Egyéb kategória

    Gránit felületek tisztítása

    A gránit felülete nem törékeny, sőt meglehetősen időtálló, de a tisztítására nem árt odafigyelni. A gránitból készült sírköveket elcsúfíthatja a gyertyákból hátramaradó viasz, vagy a virágokból, esetleg a sírkőre hulló falevelekből kiszivárgó cserzőanyag, ami foltot, elszíneződést okozhat.

    Gránit felületek tisztítása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Blog

    A gránitról

    A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet. Neve a latin granum = szemcse szóból származik. A gyémánt után a második legkeményebb kőzet.Viszonylag könnyű, szilárd, durva kristályos kőzet. Három fő ásványa: az áttetsző, szürkés kvarc,a fehér vagy sárga plagioklász (oligoklász, illetve albit) ésa rózsaszínű vagy fehér káliföldpát (ortoklász, néha mikrolin) többnyire nagyjából egyenlő arányban fordul elő benne. Kevesebb kvarcot tartalmazó változata a granoszienit; a kvarc nélkül, döntően földpátokból álló kőzet a szienit. Az olyan, kevés káliumot, de a szokásosnál több nátriumot (és kalciumot) tartalmazó gránitot, amiben káliföldpát nincs vagy mennyisége alárendelt, és helyette plagioklászt találunk, plagiogránitnak nevezzük. Színét általában a földpátok határozzák meg. Színes elegyrészként többnyire csillámokat…

    A gránitról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva